MAGYARORSZÁG - nemzeti szabályozás

II. INSTRUMENTS OF HERITAGE PROTECTION

Magyarországon a kulturális örökség védelméért felelős intézményi struktúrát 2010. óta többször átszervezték. Az alapvető törvény azonban továbbra is a 2001. évi LXIV. törvény maradt, azonban számos módosítással, melyek közül a legutóbbiak 2023 januárjától hatályosak. A legutóbbi változások a tárgyi és szellemi kulturális örökség tárgyainak védelmét és kezelését a Miniszterelnöki Hivatalból újonnan létrehozott Építési és Közlekedési Minisztériumhoz delegálták, csaknem valamennyi építészeti vonatkozású feladattal együtt. Kizárólag az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ maradt a Lechner Tudásközpontban, a Miniszterelnöki Hivatal háttérintézményében.

Az Építési és Közlekedési Minisztériumban az örökséggel kapcsolatos kérdéseket az Építészeti Államtitkárság két különálló részlegének felügyelete alatt szervezik: az épített örökségi javakkal, a világörökséggel és a régészeti helyszínekkel a Műemlékvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság, míg a műtárgyakkal és műkincsekkel a Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztály foglalkozik. Az UNESCO által hivatalosan elismert 8 magyarországi világörökségi terület koordinációjáért és ellenőrzéséért a Világörökségi Osztály felel a helyettes államtitkárság rendszerén belül. A világörökségi helyszínekhez hasonlóan a régészettel kapcsolatos felelősség is egy önálló főosztály, a Régészeti Főosztály hatáskörébe tartozik.

A minisztérium felelősségi körébe tartozó műemlékvédelem állami szinten két szintű lehet: a védett műemlékek és a kiemelten védett műemlékek. Ezen védett műemlékek esetében az építési és átalakítási engedélyekhez csak egy központi építészeti-műszaki tanács szakmai támogatásával lehet hozzájutni, amelybe a Magyar Művészeti Akadémia is delegál tagot. Ezt a központosított struktúrát támogatják a helyi önkormányzatok is, amelyek helyi szinten is szerepet játszanak a védelemben azzal, hogy helyi rendeletek alkotására jogosultak a területükön lévő műemlékek védelmére vonatkozó.

A 2001. évi LXIV. törvény kétféle emlékhelyet is felsorol: történelmi és nemzeti emlékhelyeket, mely előbbi 52, az utóbbi pedig 20 helyszínt tartalmaz. Van továbbá egy kiemelkedő nemzeti emlékhely is: az Országház területe a főváros, Budapest központjában. A történelmi és nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos bármilyen döntést csak két bizottsággal egyeztetve lehet meghozni, amelyek a következők: a Nemzeti Örökség Intézete alá szervezett Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (10 tagú) és az Országház területének védelméről való gondoskodásért felelős Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (5 tagú) a házelnök elnökletével. Végül pedig a Kulturális Javak Bizottsága (8 tag) a nemzeti jelentőségű műkincsekkel és műtárgyakkal kapcsolatos hivatalos állásfoglalásokat és ajánlásokat tesz. 

A Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a vármegyei szintű múzeumok, a régészeti jogosultsággal rendelkező helyi múzeumok, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Magyarságkutató Intézet, a régészet mesterképzést nyújtó egyetemi tanszékek és meghatározott kutatók szigorú és részletes feltételek mellett végezhetnek tudományos kutatásokat és megelőző ásatásokat a régészeti lelőhelyeken.

 JOGI KERETRENDSZER

  • a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény
  • a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény
  • a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény

         RATIFIKÁLT NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK

        • a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény 
        • az Európa Tanácsnak a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, Faróban, 2005. év október 27. napján elfogadott keretegyezményének kihirdetéséről szóló 2012. évi CX. törvény
        • a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európa Tanács tagállamai között, 1992. január 16-án kelt, Vallettában aláírt, a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről szóló 149/2000. (VIII. 31.) Korm. rendelet
        • a víz alatti kulturális örökség védelméről szóló UNESCO egyezmény kihirdetéséről szóló 2014. évi IX. törvény 
        • a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, Párizsban 2005. év október hó 20. napján elfogadott UNESCO egyezmény kihirdetéséről szóló 2008. évi VI. törvény 
        • a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXIX. törvény
        • a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény kihirdetéséről szóló 2006. évi XXXVIII. törvény 
        • a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű rendelet
        • a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Közgyűlése által Párizsban az 1970. évi november hó 14. napján elfogadott Egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 2. törvényerejű rendelet

        Last modified: Tuesday, 24 October 2023, 10:40 AM