Rethink Heritage

Gerendaházépítés: a rönk rönkön a gerendaházépítés legprimitívebb konstrukciója, amelyben a vízszintes elemek egyszerűen csak egymásra vannak helyezve.
Ez a rendszer lehetővé teszi a sarok kialakítását, de ez a szerkezet csak félig fedett: egy gerenda zárja a felületet, és a két gerenda közötti tér nyitott.
Ezzel a cölöpös jellegű építészeti megoldással azaz a rönk a rönkön rendszerrel csak szárításra használható épületek készülnek: szénatárolók, dió- vagy gesztenyetárolók.

Zárt felületű valódi falakhoz sarokkötéses gerendaszerkezetet kell alkalmazni. Itt egyszerű matematikát használhatunk: minden gerenda félig le van fűrészelve [megj.:keresztfejes sarokkötés].
Egy félig fűrészelt rönk és egy másik félig fűrészelt rönk egyenletes szerkezetet alkot.

A matematikai számítás tehát a következő:

½ + ½ = 1

A falat alkotó rönkök összekapcsolásához váltakozó fűrészelés szükséges. Ismét matematika:

¼ + ½ + ¼ = 1

Az összeg mindig ugyanaz: 1, de ez utóbbi rendszerben szerkezetileg szilárd és tömített fal épül (Juvanec 2009a).
Problémát a gerendák minősége jelenti: a kör alakú rönkök természetes fatörzsek, amelyek nem egyenletesek, és a korona felé egyre keskenyebbek. Szükség esetén a rönkök közötti csatlakozást más tömítőanyaggal is le lehet zárni.
Ez a cölöpös rendszer is csak egyszerű tárgyak tárolására használható.

Az ácsmunkában leginkább a keresztvéges lapolással készült gerendaszerkezeteket használnak.

A fal vastagsága nagyon fontos a szigeteléséhez, a vastagabb anyag jobb szigetelő.
A legjobb kötések négyzetes gerendával építhetők, míg a legjobb szigeteléshez az egész (kerek) rönk vezet, kívül kör profillal.
A félig kifaragaott rönkökből álló faszerkezet mindkét igényt kielégíti: vastag rönk a falban és részben faragott rönk a sarkon. Ez a rendszer megtalálható a távoli régiókban vagy azokban az országokban, ahol kevesebb a fa.

A csapos faszerkezetek átlós irányú mozgást tartalmaznak, amelyet a „csap és horony” rendszer megakadályoz, de lehetséges a be-ki mozgás. Az ilyen alkalmakkor csapokra van szükség. A csapok nagyon kemény fából készülnek. Merőlegesen vannak behelyezve a lyukakba, felváltva az egyes gerendákba. A széle lehet egyenletes és rögzített. A belső csap kívülről nem látható. A csak két elemet összekötő csapnak van egy feje és egy hegye: a fej megakadályozza, hogy kiessen, a hegy pedig lehetővé teszi az egész kompozíció stabilitását. A facsap csak akkor működik, ha megduzzad; ehhez a levegő nedvességére van szükség. A kiszáradt csap kisebb, vékonyabb lesz, és kieshet a szerkezetből. A vas- és acélszegek viszont deformáció segítségével működnek.

A túllógó gerendaszerkezet a legerősebb faszerkezet, ahol nincs szükség csapokra. A gerendák felváltva kapcsolódnak egymáshoz: ¼ és ¼, a tömör rész pedig ½.

A túllógó rész legalább olyan hosszú lehet, mint a profil: ez keresztmetszetben négyzetet jelent. A gerenda természetesen lehetne hosszabban túllógó is – de minden gyakorlati haszon nélkül.

Az homlokzaton a túlnyúlások a gerenda profiljaként láthatók, a túlnyúlás hosszaként és az első elem árnyékaként láthatók (Zwerger 2012). Normál nézetben a gerendák metszéspontja díszítőelemként látható a homlokzaton. Nem az, ez tiszta konstrukció.

A fecskefarkú szerkezet (látható, nyitott és rejtett) vizuális értelemben a legérdekesebb rendszer. A fecskefarkú rendszer fő jellemzője a kialakítás: a kötés formája megakadályozza a kihúzódást, a szétnyílást.

A fecskefarkú rendszer két lehetőséget kínál: nyitott vagy rejtett. A nyitott rendszer látható, és helyenként (Németországban példáull.: Werner 1988) az elülső részek változatos formájúak: állatok, emberek, akár az ábécé betűit is formálhatják (Zwerger 2020). A fecskefarok lehet egyenes vagy hosszúkás. Ez utóbbi nagyon kemény szakmai munka, de a gömbfelületeket pontosabban rakják le, ami azt jelenti, hogy nem csak dekoratívabbak, de szerkezetileg erősebbek is (Juvanec 2012).

A fecskefarkú rejtett rendszer működése ugyanaz, de a részletek benne vannak elrejtve (Zwerger 2020). Nem olyan erős, mint a nyitott változat, de a külső sarok egyenletes, látható részletek nélkül. A rejtett fecskefarkot többnyire bútorokban használják; primitív eszközökkel nem alakítható ki.