B betű
Barokk építészet (1600-1755)
A tér- és épülettervezés építészeti stílusa, amely drámai megvilágítással és színekkel, illuzórikus effektusokkal, mint például a trompe l'oeil, és olyan terekkel, amelyek játszanak az építészeti jellemzőkkel, és néha befejezetlenül hagyva őket. Épületei jellemzően a homlokzatukon központi tornyokat, kupolákat, oszlopsort vagy más központi kiemelkedést tartalmaznak, általában sok díszítéssel. Mivel a barokk építészet egybeesett az európai gyarmatosítással, ez egy olyan stílus, amely a világ nagy részén megtalálható.
Bauhaus (1919 - 1933)
Az őszinteség építészeti mozgalma, mint progresszív politikai céllal rendelkező építészeti iskola. A Walter Gropius által alapított iskola végül saját modern művészeti mozgalmává változott, amelyet az építészet és a design egyedi megközelítése jellemez. Ma a Bauhaus a modern és kortárs művészetre gyakorolt tartós hatásáról valamint egyedülálló esztétikájáról híres, amely ötletesen ötvözi a képzőművészetet a művészettel és a kézművességgel.
Beavatkozás
A bontáson vagy megsemmisítésen kívül minden olyan tevékenység, amely egy történelmi hely vagy épület elemeinek fizikai megváltoztatását eredményezi. Egy épületben, műemlékben vagy egy telephelyen a lehető legkisebb beavatkozás a minimális beavatkozástz és a jövőre nézve az erre való szükségesség minimumát jelenti.
Bécsi szecesszió (Sezession)
A 19. század végi, a szecesszióhoz szorosan kapcsolódó művészeti stílus, amelyet 1897-ben alakított ki osztrák festők, grafikusok, szobrászok és építészek csoportja, köztük Josef Hoffman, Koloman Moser, Otto Wagner, Gustav Klimt és a szlovén építész, Josef Plečnik. A korábban említett művészek kiléptek az Osztrák Képzőművészek Szövetségéből, tiltakozásul a hagyományosabb művészeti stílusok támogatása ellen.
Bitorlás
Jogellenes vagy illegális beavatkozás, jogsértés vagy lefoglalás. Negatív konnotációja van az építészetben, ami építési telkeken történő beavatkozást vagy akár építési engedély nélküli építkezést jelent. Szintén bitorlásnak számít minden nem szakmai beavatkozás és tevékenység, ami a műemlékek és más kulturális örökség területén történik.
Bizánci építészet (i.sz. 330 – 1453)
A római építészet folytatása, de közel-keleti hatásokkal. Az épületek geometriai összetettsége megnőtt, a klasszikus oszloprendeket szabadabban alkalmazták, és a görögkereszt alaprajzot átvették a templomépítészet számára, amely gyakran használt grandiózus pillérek által alátámasztott összetett kupolaszerkezeteket.
Bővítés
Egy folyamat, ahol a meglévő épület méretét további építéssel növeljük. A bővítés lehet vízszintes vagy függőleges, célja minden esetben egy meglévő épület növelése, amely lehet éppúgy lakó- vagy középület. A bővítés akkor építészeti minőségű, ha gazdaságos, környezetbarát és a meglévő épülettel vizuálisan harmonizál.
Brutalizmus (brutalista építészet) (1951–1975)
A 20. század eleji modernista építészeti mozgalomból alakult ki. Az etikusnak és esztétikusnak egyaránt tekintett, haszonelvű designt a funkció határozza meg a forma helyett, őszintén megmutatva a nyers építőanyagokat és a hétköznapi funkciókat. A vasbeton a brutalista építészet legelterjedtebb építőanyaga, de más anyagok is használhatók, például tégla, üveg, acél és durván faragott kő.