K betű

VI. GLOSSARY OF HERITAGE MANAGEMENT
Karbantartás

A tárgy, a tartalom vagy a helyszín elrendezésének folyamatos védelme. Technikai értelemben a karbantartás egy műemlék vagy helyszín rendszeres ellenőrzéséből áll és kis léptékű javításokat foglalhat magában (pl. felülettisztítás, védőbevonatok felújítása stb.). A megelőző karbantartás hatékony eszköz a romlás megelőzésére és a nagyszabású konzerváló-helyreállító beavatkozások elkerülésére. A konzerváló kezelést követően végrehajtott megfelelő karbantartási program célja a javult állapot megőrzése. Ezek rutinszerű, ciklikus, roncsolásmentes kezelések, amelyek egy történelmi hely vagy épület romlásának minél nagyobb mértékű lassításához szükségesek.

Karta (charta)

Egy ország népe, egy szervezet vagy egy bizonyos társadalmi csoport jogainak formális nyilatkozata, amelyet egy uralkodó vagy kormány elfogad, vagy amelyet tőle követel. A karta egyben a szakmai szervezetek és tanácsok által elkészített és megerősített formális nyilatkozat a szakma valamely ágában részben vagy egészben fennálló szándékokról, szakmai munkáról illetve jogokról. A karták a kulturális örökség területén is jól ismertek és használt dokumentumok. A világ legtöbb országában számos ismert és használatos karta létezik, például az Athéni Karta (1931), a Velencei Karta (1964) vagy a Burra Karta (1979) stb.

Kezelés

Minden olyan közvetlen beavatkozás, amelyet a kulturális javakon végeznek azzal a céllal, hogy késleltesse a kulturális javak további romlását, vagy segítse a kulturális javak értelmezését. A kezelés a minimális stabilizálástól a kiterjedt helyreállításig vagy rekonstrukcióig terjedhet. A kulturális javak kémiai és / vagy fizikai jellemzőinek szándékos megváltoztatása, elsősorban fennállásának meghosszabbítása érdekében. A kezelés állhat stabilizálásból és / vagy helyreállításból.

Kiáltvány (Manifesto)

Egy olasz szóból származik, amely a latin „manifestum” szóból ered és jelentése “világos” vagy “szembetűnő”. A kibocsátó szándékainak, indítékának vagy nézeteinek nyilvánosan közzétett nyilatkozata, legyen az egyén, csoport, politikai párt vagy kormány. Az építészeti kiáltvány formája egy olyan szöveg, ahol az írott szó felfokozott feszültségét vizuális retoria fejezi ki. A képek, a szlogenek, a rövid szövegek, az expresszív tipográfia együttesen alkotják a meggyőződés látszatát egy bizonyos kérdésben és ez a meggyőződés gyakorlati stratégiákban is megmutatkozik.

Kiemelkedő univerzális érték

Egy tulajdonság attribútumai és szempontjai, amelyek az egyetemes érték kifejezéséhez kapcsolódnak. Az attribútumok lehetnek kézzelfoghatóak vagy megfoghatatlanok. Az Üzemeltetési Irányelvek számos olyan tulajdonságtípust jelölnek meg, amelyek kiemelkedő egyetemes értéket közvetíthetnek, ideértve a következőket: forma és kialakítás, anyagok és tartalom, felhasználás és funkció, hagyományok, technikák és irányítási rendszerek; hely és beállítás; nyelv és a szellemi örökség egyéb formái; szellem és érzés; hiedelmek, történetek, ünnepek, rituálék.

Kitöltés (Infill)

Elem, amely mások közé ékelődik. Egyesíti az új szerkezeteket a régiekkel, hogy korszerűsítsen vagy kombináljon épületeket, területet stb. Az érzékeny kitöltés azt jelenti, hogy ez a folyamat a meglévő közösségi értékek és a tér folytonosságának megzavarása nélkül jön létre.

Klasszicista stílus (neoklasszikus építészet) (1750–1920)

A palladiánus építészetből származik, és a klasszikus görög és római építészetből táplálkozik. Lapos, sík minőségű, kiemeli a falat és az elemek elválasztását. A klasszicista építészet figyelemre méltó példái közé tartozik a washingtoni Fehér Ház és a londoni Bank of England.

Klasszikus építészet (i.e. 300 – i.sz. 100)

Közös kifejezés az ókori Görögország és Róma építészetére. Általában olyan építészetet jelöl, amely többé-kevésbé tudatosan a klasszikus ókori görög és római építészet alapelveiből vagy néha még pontosabban Vitruvius római építész munkáiból származik. Bár a klasszikus építészeti stílusok nagyon eltérőek lehetnek, általában elmondható, hogy a díszítő- és építőelemek közös "szókincsére" támaszkodnak. Hivatkozhat bármely olyan építészetre is, amely klasszikus esztétikai filozófiát alkalmaz. A kifejezést a "hagyományos" vagy a "népi építészettől" eltérően is használhatják, bár rendelkezhetnek közös alapelveket.

Konstruktivizmus (konstruktivista építészet) (1920-1932)

A modern építészet egyik formája, amely az 1920-as években és az 1930-as évek elején virágzott a Szovjetunióban. Egyesítette a fejlett technológiát és a mérnöki munkát egy nyilvánvalóan kommunista társadalmi céllal. Bár több versengő csoportra oszlott, a mozgalom számos úttörő projektet és elkészült épületet hozott létre, mielőtt 1932 körül kiesett a politika kegyéből. A rövid időszak ellenére jelentős hatást gyakorolt az építészet későbbi fejlődésére.

Konzerválás (megőrzés)

Minden olyan intézkedés, amely a kulturális javak jövőbeli megőrzését célozza. A megőrzés célja a kulturális javak fizikai és kémiai természetében megtestesülő, kulturális szempontból jelentős minőségének tanulmányozása, rögzítése, megőrzése és helyreállítása, a lehető legkisebb beavatkozással. A konzerválás a következőket foglalja magában: vizsgálat, dokumentálás, megelőző állagmegóvás, foglalás (a jövőbeni védelem lehetősége), kezelés, helyreállítás, rekonstrukció. >> Építészeti állagmegóvás >> Épületek megőrzése

Konzervátor

Olyan szakember, akinek elsődleges foglalkozása a konzerválás gyakorlata, és aki szakirányú végzettsége, tudása, képzése és tapasztalata révén az építészeti megőrzés minden formáját egyfajta etikai kódexnek megfelelően fogalmazza meg és hajtja végre. A szakemberek felelősek a karbantartásért, a megelőző védelemért, valamint a kulturális és természeti örökség hosszú távú megőrzését célzó kutatásokért. A legtöbb országban speciális vizsgákat is kell tenni az engedélyhez, hogy az illető személy a kulturális örökség védelmével foglalkozhasson.

Koordináció

Egy egység különböző elemeinek harmonizálása, rendszerezése. Emberek vagy csoportok megszervezésének folyamata, hogy megfelelően és jól működjenek együtt és a részek egymással harmonikus módon működjenek a sikeres eredmények elérése érdekében.

Korai modernizmus – 1900–1914

Más néven modern építészet vagy modernista építészet új és innovatív építési technológiákon alapult, különösen üveg, acél és vasbeton felhasználásán. Az az elképzelés, hogy a formának követnie kell a funkciót, a minimalizmus megvalósítása és a díszítések elutasítása.

Környezet

A tér kézzelfogható és megfoghatatlan elemei teljes egészében. A szomszédos objektumok fizikai és társadalmi elemei, amelyek befolyásolják a területen lévő összes elem életét, különösen a köztük lévő kölcsönhatásokat. A környezet jelentése „körüllévők” (környül lévők); így egy egyén, tárgy, elem vagy rendszer környezete magában foglalja az összes többi entitást, amellyel körülveszi. Az egyének, a tárgyak, az elemek és a rendszerek befolyásolják környezetüket és egyben befolyást szenvednek el általa.

Kritérium

Az ítélőképesség mércéje a gondolatok, szövegek, tervek, projektek illetve végrehajtási szabályok vagy elvek megalkotásakor a szakmai és tudományos megvalósítás számára. Kritériumok alapján választják ki a kiemelkedő univerzális értékű helyszíneket vagy épületeket a világörökségi listára való felvételre, hogy bemutassák az emberi alkotó géniusz remekműveit, ábrázolják a fontos kulturális értékek átadásának példáit, tanúbizonyságul válasszanak egyedi vagy kivételes kulturális hagyományokat vagy civilizációs eredményeket vagy hogy kiemelkedő példát állítsanak egy-egy épülettípusnak, építészeti vagy technológiai együttesnek vagy tájnak, amely illusztrálni képes az emberi történelem egy-egy jelentős szakaszát, stb.

Kulturális értékek

Azok a jelentések, funkciók vagy előnyök, amelyeket a különböző közösségek tulajdonítanak valaminek, amelyet örökségként jelölnek meg, és amelyek megteremtik egy hely vagy tárgy kulturális jelentőségét.

Kulturális javak

Azokat az javakat, amelyeket a kulturális örökség legalább egy kritériumának teljesítése és az eredetiségvizsgálat teljesítése után vettek fel a Világörökségi Listára, kulturális javaknak nevezzük. A fogalom alá azok a tárgyi és immateriális kulturális elemek tartoznak, amelyek legalább egy, a kultúra minden része szempontjából fontos kulturális örökségi kritériumnak megfelelnek, beleértve a hitelességet is.

Kulturális javak dokumentálása

Valamennyi írásos és képi feljegyzés, amely a kulturális javak vizsgálata és kezelése során keletkezett. Adott esetben a dokumentáció tartalmazza a vizsgálati jegyzőkönyveket és jelentést, a kezelési javaslatot, a tulajdonos hozzájárulását, a kezelési jegyzőkönyvet és jelentést, a későbbi gondozásra vonatkozó ajánlásokat, a kulturális javakból vett mintákat és a megfelelő levelezést. A dokumentáció célja:

  • a kulturális javak állapotának rögzítése;
  • a vizsgálat vagy más örökségvédelmi tevékenység során feltárt információk rögzítése, amelyek elősegítik a kulturális javak megértését;
  • az ingatlan örökségvédelmi tevékenység miatti változásainak rögzítése és a változtatások indoklása;
  • a kulturális javak jövőbeli gondozását és kezelését segítő tájékoztatás nyújtása;
  • az örökségvédelmi szakember és a tulajdonos közötti megállapodások rögzítése és
  • olyan dokumentumok rendelkezésre bocsátása, amelyek jogi okokból szükségesek.
Kulturális különlegesség

Esztétikai, történelmi, tudományos, társadalmi vagy spirituális érték a múlt, a jelen vagy a jövő generációi számára. A kulturális jelentősége magában a helyben, annak szövetében, elhelyezkedésében, használatában, asszociációkban, jelentésekben, a rekordok között, rokon helyeken és kapcsolódó tárgyakban testesül meg. A helyek különböző egyének vagy csoportok értékeinek széles skáláját fedhetik le.

Kulturális örökség

Egy csoport vagy társadalom fizikai műalkotásainak és immateriális jellemzőinek öröksége, amelyeket a múlt generációitól örököltek, a jelenben tartanak fenn, és a jövő nemzedékei javára ajándékoznak. Egy embercsoporthoz tartozó, nemzedékről nemzedékre átadott hiedelemrendszerek, értékek, filozófiai rendszerek, ismeretek, magatartásformák, szokások, művészeti formák, történelmi múlt, tapasztalatok, nyelvek, társadalmi kapcsolatok, intézmények, valamint anyagi javak és alkotások. Az emberek csoportjait avagy a társadalmakat a faj, a kor, az etnikai hovatartozás, a nyelv, a nemzeti hovatartozás, a vallás vagy más társadalmi kategóriák vagy csoportosulások köthetik össze.

Kulturális sokszínűség

Különböző helyeken, különböző körülmények között és viszonyok között, természeti körülmények között lezajlott önálló, hosszú távú fejlesztések, felfedezések eredménye. Ez a sokféleség az emberiséget alkotó csoportok és társadalmak identitásának egyediségében és sokszínűségében testesül meg. A csere, az innováció és a kreativitás forrásaként a kulturális sokszínűség éppúgy szükséges az emberiség számára, mint a biológiai sokféleség a természet számára.

Kultúrtáj

Az mozdíthatatlan örökség darabjai kulturális javak, és a természet és ember együttes alkotásait jelentik. Ezek az alkotások az emberi társadalom és a települések időbeli alakulását szemléltetik, a természeti környezet által kínált fizikai korlátok és/vagy lehetőségek, valamint az egymást követő külső és belső társadalmi, gazdasági és kulturális erők hatásai alatt jönnek létre és alakulnak. >> Építészeti táj >> Táj

Last modified: Tuesday, 24 October 2023, 11:09 AM