Rethink Heritage

Szlovéniában a kulturális örökség védelme külön kategóriaként szerepel a szlovén alkotmányban. A kulturális örökség védelméről szóló törvény (2008) szerint az örökség teljes körű megőrzése a területi tervezésen keresztül valósul meg, tiszteletben tartva az örökség fontosságát és beépítve azt a hatóságok által felügyelt fenntartható fejlődésbe.

Nemzeti szinten a kormány feladata az örökség megőrzésére és a helyreállítási alapokra vonatkozó törvények elfogadása. Más minisztériumokkal és önkormányzatokkal együttműködve a Kulturális Minisztérium felelős a kulturális politika végrehajtásáért, az örökség védelmének biztosításáért. Ez a minisztérium a Kulturális Örökség Igazgatóságból és annak két szervéből, a Szlovén Köztársaság Levéltárából és a Kulturális és Médiafelügyeletből áll.

A Kulturális Örökség Igazgatóság három ágazatból áll: a múzeumok, levéltárak és könyvtárak ágazata; a tárgyi kulturális örökség ágazata; az örökséggel kapcsolatos információs és dokumentációs központ. Ez az igazgatóság felelős az ingatlan, az ingó és a szellemi örökség védelmére vonatkozó nemzeti szintű szabályozás kidolgozásáért és a politika végrehajtásáért. Szakemberei felelősek az örökségi adatbázisok karbantartásáért; a nemzeti projektek nyomon követéséért; a műemlékeket és nemzeti területeket érintő, közösen finanszírozott beavatkozások irányításáért és felügyeletéért; az örökség védelmének koordinálásáért és előmozdításáért a területrendezés révén; a nemzetközi együttműködés biztosításáért, a tudatosságot folyamatos növelése mellett. Ezen igazgatóságon belül a Kulturális és Médiafelügyelet felügyeli az örökséggel, levéltárakkal és könyvtárakkal kapcsolatos jogszabályok és egyedi szabályozások alkalmazását.

A Szlovén Kulturális Örökségvédelmi Intézet szintén rendelkezik hatáskörrel az örökségvédelem területén. Ez a kormány által létrehozott, interdiszciplináris szakemberekből álló nemzeti közintézmény az ingatlan, ingó és szellemi örökség megőrzésével kapcsolatos igazgatási feladatokat látja el. Felügyeli az örökség azonosítását, értékelését és dokumentálását; az örökségi nyilvántartásokra és a műemlékek kijelölésére vonatkozó javaslatok kidolgozását; a megőrzési tervek és helyreállítási projektek kidolgozását és nyomon követését; a régészeti kutatást; az oktatási és promóciós tevékenységeket. Az intézet a Kulturális Örökségvédelmi Szolgálatból (7 kirendeltséggel), a Restaurálási Központból, a Megelőző Régészeti Központból és a Kutatóintézetből álló Konzerváló Központból, valamint a Fejlesztési és Információs Tudományos Szolgálatból áll.

Mivel az ország nincs régiókra felosztva, csak nemzeti vagy helyi hatáskörök vannak. Helyi szinten az önkormányzatok alapvető önkormányzati egységekként működnek, amelyek feladatai közé tartozik a településrendezési törvények elfogadása, a helyi jelentőségű műemlékek kijelölése és a helyreállítási projektek finanszírozása.

 JOGI KERETRENDSZER

• “Nacionalni program za kulturo” (Nemzeti Kulturális Program) 2014-2017 (Összefoglaló):
  
• “Zakon o varstvu kulturne dediščine” (A kulturális örökség védelméről szóló törvény) (2008)
  
• “Zakon o uresničevanju javnega interesa za kulturo” (A kulturális közérdek érvényesítése) (2002)
  

 RATIFIKÁLT NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK

• A Granadai Egyezmény: 1993-ban ratifikálták és az 1999-es kulturális örökségvédelmi törvényben kodifikálták.
  
• A Vallettai Egyezmény: 1999-ben ratifikálták és a 2008-as kulturális örökségvédelmi törvényben kodifikálták.
  
• Az Európai Tájvédelmi Egyezmény: 2003-ban ratifikálták és részben a 2008-as kulturális örökségvédelmi törvénybe foglalták bele.
  
• A Faro Egyezmény: 2008-ban ratifikálták és részben a kulturális örökség védelméről szóló 2008. évi törvénybe foglalták bele.

A jogszabályokra vonatkozó információk az Európa Tanács adatain alapulnak: https://www.coe.int/en/web/herein-system/slovenia